Korábban a kutatások és a klinikai gyakorlat is inkább az autizmus korai – és így súlyosabb lefutású – megjelenési formáira fókuszált, ahol a magtünetek jobban akadályozzák az alkalmazkodást, és egyértelműbben jelennek meg a viselkedésben (ezt hívják autisztikus diádnak: szociális kommunikáció eltérései és a viselkedés rugalmatlan mintái).

Ugyanakkor ezek a jegyek kevésbé jelennek meg látványosan az autizmus más formáiban, azok aluldiagnosztizáláshoz vezetve (és a kutatások irányát meghatározva). A képet tovább árnyalják a nemi különbségek, nőkre kevésbé jellemző a viselkedés repetitív jellege, illetve a társas kommunikáció eltérései is más formában jelentkeznek náluk – így ők több szempontból alul lesznek diagnosztizálva.

A gyakorlatban autizmus (és az ADHD is) gyakran jár együtt szenzoros integráció zavarával: a különböző érzékszervi ingereket máshogy érzékelik, mely sokféleképp jelenhet meg. Valakit például a hangok könnyen túlstimulálnak, így a társas összejövetelek hamar megterhelővé válhatnak; néhányan képtelenek bizonyos ruhaanyagokot elviselni; mások nem veszik észre, ha elfáradtak; kevésbé érzékenyek a fájdalomra, stb. Sokan arcvaksággal küszködnek, mely tovább nehezíti a szociális interakciókat.

A kutatások leírták az autizmus kognitív sajátosságait (elmeteória zavara, végrehajtó funkciók zavara, gyenge centrális koherencia), melyek közül a centrális koherencia jelenségét érdemes kiemelni: az információfeldolgozás részletorientáltá válik. A részletorientált szemléletmód megjelenhet mind a percepciónál (pl. csak az arc egy-egy vonására figyelnek, és így a szemkontaktust tanulni kell), információfeldolgozásnál (nehezen képesek súlyozni az információt, így több időt tölthetnek tanulásnál vagy adminisztratív munkánál a kevésbé fontos információkkal), és történetmesélésnél (pl. sok időt szánnak a kontextus leírására vagy teljesen kihagyják; esetleg részletekbe menően mesélnek el egyszerű történéseket, stb.).

A gyakorlatban az érintettség tehát széles spektrumon mozog, és az is lehet autista, aki látszólag jól „maszkol”, és könnyen és érthetően kommunikál, empatikus – csak e készségek más mechanizmusok mentén jöttek létre. Sok autista pl. nyelvészként, színészként, zenészként vagy akár segítő szakemberként tevékenykedik.

Ha a vizsgálat elvégzésén gondolkozik, akkor azt érdemes átgondolnia, hogy milyen gyakran érzi magát kívülállóként egy-egy társaságban; mennyire figyeli ösztönösen mások viselkedését; és mi történik, ha önmagát adja. Mennyire tipikus, hogy elcsúszik a munkájával, vagy mennyire lesz feszült az előre nem tervezett, de kevésbé fontos változtatásoknál.

Mi, a diagnosztika során kiemelt hangsúlyt fektetünk az érintett kognitív funkciók mechanizmusainak vizsgálatára, így protokollunk differenciálhat az alkalmazkodási készséget kevésbé érintő eltérések esetében is.